Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Spenser, Edmund: Pásztorkalendárium: Április (részlet) (The Shepheardes Calendar: Aprill (detail) Magyar nyelven)

Spenser, Edmund portréja
Tandori Dezső portréja

Vissza a fordító lapjára

The Shepheardes Calendar: Aprill (detail) (Angol)

Ye dayntye Nymphs, that in this blessed Brooke

doe bathe your brest,

Forsake your watry bowres, and hether looke,

at my request:

And eke you Virgins, that on Parnasse dwell,

Whence floweth Helicon the learned well,

Helpe me to blaze

Her worthy praise,

Which in her sexe doth all excell.

 

Of fayre Elisa be your siluer song,

that blessed wight:

The flowre of Virgins, may shee florish long,

In princely plight.

For she is Syrinx daughter without spotte,

Which Pan the shepheards God of her begot:

So sprong her grace

Of heauenly race,

No mortal blemishe may her blotte.

 

See, where she sits vpon the grassie greene,

(O seemly sight)

Yclad in Scarlot like a mayden Queene,

And Ermines white.

Vpon her head a Cremosin coronet,

With Damaske roses and Dafadillies set:

Bayleaues betweene,

And Primroses greene

Embellish the sweete Violet.

 

Tell me, haue ye seene her angelick face,

Like Phoebe fayre?

Her heauenly haueour, her princely grace

can you well compare?

The Redde rose medled with the White yfere,

In either cheeke depeincten liuely chere.

Her modest eye,

Her Maiestie,

Where haue you seene the like, but there?

 

I sawe Phoebus thrust out his golden hedde,

vpon her to gaze:

But when he sawe, how broade her beames did spredde,

it did him amaze.

He blusht to see another Sunne belowe,

Ne durst againe his fyrye face out showe:

Let him, if he dare,

His brightnesse compare

With hers, to haue the ouerthrowe.

 

Shewe thy selfe Cynthia with thy siuer rayes,

and be not abasht:

When shee the beames of her beauty displayes,

O how art thou dasht?

But I will not match her with Latonaes seede,

Such follie great sorow to Niobe did breede.

Now she is a stone,

And makes dayly mone,

Warning all others to take heede.

 

Pan may be proud, that euer he begot

such a Bellibone,

And Syrinx reioyse, that euer was her lot

to beare such an one.

Soone as my younglings cryen for the dam,

To her will I offer a milkwhite Lamb:

Shee is my goddesse plaine,

And I her shepherds swayne,

Albee forswonck and forswatt I am.

 

I see Calliope speede her to the place,

Where my Goddesse shines:

And after her the other Muses trace,

with their Violines.

Bene they not Bay braunches, which they doe beare,

All for Elisa, in her hand to weare?

So sweetely they play,

And sing all the way,

That it a heauen is to heare.

 

Lo how finely the graces can it foote

to the Instrument:

They daucen deffly, and singen soote,

in their merriment.

Wants not not [sic] a fourth grace, to make the daunce euen?

Let that rowme to my Lady be yeuen:

She shalbe a grace,

To fyll the fourth place,

And reigne with the rest in heauen.

 

And whither rennes this beuie of Ladies bright,

raunged in a rowe?

They bene all Ladyes of the lake behight,

that vnto her goe.

Chloris, that is the chiefest Nymph of al,

Of Oliue braunches beares a Coronall:

Oliues bene for peace,

When wars doe surcease:

Such for a Princesse bene principall.

 

Ye shepheards daughters, that dwell on the greene,

hye you there apace:

Let none come there, but that Virgins bene,

to adorne her grace.

And when you come, whereas shee is in place,

See, that your rudenesse doe not you disgrace:

Binde your fillets faste,

And gird in your waste,

For more finesse with a tawdrie lace.

 

Bring hether the Pincke and purple Cullambine,

With Gelliflowres:

Bring Coronations, and Sops in wine,

worne of Paramoures.

Strowe me the ground with Daffadowndillies,

And Cowslips, and Kingcups, and loued Lillies:

The pretie Pawnce,

And the Cheuisaunce,

Shall match with the fayre flowre Delice.

 

Now ryse vp Elisa, decked as thou art,

in royall aray:

And now ye daintie Damsells may depart

echeone her way,

I feare, I haue troubled your troupes to longe:

Let dame Eliza thanke you for her song.

And if you come hether,

When Damsines I gether,

I will part them all you among.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://etext.virginia.edu/etcbin

Pásztorkalendárium: Április (részlet) (Magyar)

„Nimfák, fürdetvén szent patak vizén

szép kebletek,

e hont hagyjátok, s halljátok szerény

kérésemet.

Ti Szüzek is, hű Parnasszus-lakók,

hol Helikon bölcs-forrása buzog,

ott szítanátok

érette lángot,

ki legkiválóbb párotok.

 

Szép Elisát éltesd ezüst daloddal,

lantos, derék;

szüzek éke, áldja boldog napokkal

soká az ég.

Mert ő a hétágú síp jó leánya,

mellyel Pán nemzette, pásztor-világra:

áldása rajta,

mert égi fajta

szépség, és nincs foltja-hibája.

 

Nézd, fűben mint ül illedelmesen,

zöld terein!

Szűz királynő, kin skarlát a köpeny

s hó hermelin.

Hord fején kecses, bíbor koronát,

árnyas rózsák s nárciszok fonatát:

babér java

s dús primula

díszíti, s kedves ibolyák.

 

Láttad angyali arcát? Phoebe, ő

volt ennyire szép!

Hercegnői, égi-előkelő

viseletét?

A piros rózsa, keverve fehérrel,

élénkül orcái mindkét felével.

Szelíd szeme,

tekintete:

párját keresni hova nézel?

 

Láttam, Phoebus nyújtja arany fejét,

tetszik neki;

s akkor meglátja sugárözönét:

alig hiszi!

Elpirul, úgy rémlik, lenn új napot lát,

és nem is meri megmutatni arcát!

Vigyázhat, ó,

mert várható,

hogy így versengve – túlragyogják.

 

Mutatkozz, ezüst fényű Cynthia!

Zavarba jössz?

Ha feltündököl e leány maga,

bizony, legyőz!

De nem hasonlítom Latona-sarjhoz;

ily bűn épp az, mely Niobére bajt hoz!

Kővé meredt,

s ont könnyeket,

int mást, ne lenne véle sorsos.

 

Pán, hogy ily szépet nemzett valaha,

büszke lehet,

s a nádsíp! hogy engedte jó sora,

hordjon ilyet!

S ha kisbárány itt anyját bégeti,

egy tejfehéret áldozok neki:

úrnőm csak ő lehet,

pásztora legyek,

bár testem nyűtt, s veríték lepi.

 

Láttam, Kalliopé oda siet,

hol úrnőm ragyog,

s vele a múzsák, hegedűjüket

szólaltatók.

S babérágakat is nem hoztak-e,

csak hogy foghassa Elisa keze?

Járták az utat,

s játékukat

hallotta a menny, s vidult vele.

 

Ó, mily szépen járják a Gráciák!

Halk zene zeng,

és mindjük lejt, és énekli dalát,

vígan kereng.

Tánc-formához nem kell-e negyedik?

Hadd ajánljam máris Hölgyemet itt:

Grácia lesz,

kivételes,

társként ott Fenn uralkodik.

 

S honnét jönnek a Tündökletesek

hű rendjei?

Ó, hát ők keresték meg szépemet,

a Tó Hölgyei!

Chloris, első nimfa mindjük között,

koronát olajágból kötözött:

így jár vele

béke jele,

úrnőnek áldás, ha örök.

 

Pásztori lányok, zöldlakó csapat:

tóduljatok!

De csak ki szűz, hozhat bájainak

hódolatot.

S ha ő is jelen van, úgy jöjjetek,

hogy nem szégyenít nyerseségetek:

szalagosan

illatosan,

öltsetek csipke díszeket.

 

Galambvirág legyen a jeletek

és napvirág;

szekfűt s borágat hozzatok, szivek

hű zálogát;

áldott a kéz, ha nárciszt földre hint,

liliomot, boglárkát s kankalint,

s ha árvácskát ejthet

és nefelejcset –

az ő finom lénye szerint.

 

Most kelj föl, Elisa, úrnői díszben,

jöttöd ragyog!

Most szanaszét lehet lebbenni innen,

kisasszonyok.

S ha elraboltam sok időtöket,

Elisa úrnő hadd köszöni meg!

Ha a szilva beérett,

lesz remek étek,

mind nektek adom, gyertek, tietek!"



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap