Tennyson, Alfred Lord: Nappali álom - Az alvó szépség (The Day-Dream -The sleeping Beauty Magyar nyelven)

I

Year after year unto her feet,

She lying on her couch alone,

Across the purple coverlet,

The maiden’s jet-black hair has grown,

On either side her tranced form

Forth streaming from a braid of pearl:

The slumbrous light is rich and warm,

And moves not on the rounded curl.

II

The silk star-broider’d coverlid

Unto her limbs itself doth mould

Languidly ever; and, amid

Her full black ringlets downward roll’d,

Glows forth each softly-shadow’d arm

With bracelets of the diamond bright:

Her constant beauty doth inform

Stillness with love, and day with light.

III

She sleeps: her breathings are not heard

In palace chambers far apart.

The fragrant tresses are not stirr’d

That lie upon her charmed heart.

She sleeps: on either hand upswells

The gold-fringed pillow lightly prest:

She sleeps, nor dreams, but ever dwells

A perfect form in perfect rest.

1.

Lábáig év meg év után,

mig hever ágyán egymaga,

átnőve bibor paplanán

árad el éjsötét haja.

Elbűvölt teste kétfelén

a gyöngypártából szétkereng:

a gazdag, álmos, enyhe fény

a göndör fürtön meg se leng.

2.

A csillaghímes takaró

lankadt selymével tagjait

formázza, fürte szakadó

éjzáporából kivakit

karja lágy árnya, s nagyszemű

gyémántkösöntyüvel lobog:

a csöndet vággyal tölti hű

szépsége, fénnyel a napot.

3.

Alszik: s pihegés a terem

holt legét nem rebbenti meg,

egy illatos tincs ott pihen

keblén, és nem vall ütemet.

Alszik: s párnája a puha

nyomástól két dagadt halom.

Alszik, s nem álmodik: csupa

forma és teljes nyugalom.