Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Thomas, Dylan: Kiváltképp ha az októberi szél (Especially when the October Wind Magyar nyelven)

Thomas, Dylan portréja
Képes Géza portréja

Vissza a fordító lapjára

Especially when the October Wind (Angol)

Especially when the October wind
With frosty fingers punishes my hair,
Caught by the crabbing sun I walk on fire
And cast a shadow crab upon the land,
By the sea's side, hearing the noise of birds,
Hearing the raven cough in winter sticks,
My busy heart who shudders as she talks
Sheds the syllabic blood and drains her words.

Shut, too, in a tower of words, I mark
On the horizon walking like the trees
The wordy shapes of women, and the rows
Of the star-gestured children in the park.
Some let me make you of the vowelled beeches,
Some of the oaken voices, from the roots
Of many a thorny shire tell you notes,
Some let me make you of the water's speeches.

Behind a pot of ferns the wagging clock
Tells me the hour's word, the neural meaning
Flies on the shafted disk, declaims the morning
And tells the windy weather in the cock.
Some let me make you of the meadow's signs;
The signal grass that tells me all I know
Breaks with the wormy winter through the eye.
Some let me tell you of the raven's sins.

Especially when the October wind
(Some let me make you of autumnal spells,
The spider-tongued, and the loud hill of Wales)
With fists of turnips punishes the land,
Some let me make you of the heartless words.
The heart is drained that, spelling in the scurry
Of chemic blood, warned of the coming fury.
By the sea's side hear the dark-vowelled birds.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.helyzetember.hu

Kiváltképp ha az októberi szél (Magyar)

Kiváltképp ha az októberi szél
Fagyos ujjakkal bünteti hajam,
Ráklábu nap fog el, tüzön megyek
S árnyék-rákot vetek a földre még,
Tengerparton, hol madárraj zajong,
Holló krákog, botra űzte a tél,
Nehéz szivem borzong, amíg beszél:
Szótag-vért és ömlő szavakat ont.
 
Szavak tornyába zárva látom én:
A láthatáron járva, mint a fák,
Nők szó-árnya suhan s a park füvén
Csillagmozgású gyermekhad fut át.
Magánhangzó bükkökből vágom őket,
Vagy kemény tölgyhangzókból, tövises
Bozótok gyökereiből, de lesz
Olyan is, mit víz beszédéből szőttem.
 
Páfrány-cserép mögött az óra leng,
Mondja az óra-szót - ideg-jelentést
Repít nyeles korong, reggelt jelent és
Szelet ráng a kakas ugrálva fent.
Mezők jeleiből formálom őket,
Jelző fűből, mely jelzi, mit tudok,
S férges téllel áttöri szemgolyód -
Mások meg a holló bűnéből nőttek.
 
Kiváltképp ha az októberi szél
(Hadd tépjem őket Wales póknyelvü, hangos
Dombjairól mint őszi bűvös hangot)
Répaököllel büntet, vad vidék:
Hadd gyúrjam őket szívtelen szavakból -
Vértelen a szív: olvasott az ér gyors
Lüktetéséből s látta már a tébolyt.
Parti rigók sötét hangzói - hallod?

 



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásahttp://nokedlira.blogspot.hu/search/label/Dylan%20Thomas

minimap