Thomas, Dylan: Rutin hajt, vagy az ihlet (In My Craft or Sullen Art Magyar nyelven)

In my craft or sullen art
Exercised in the still night
When only the moon rages
And the lovers lie abed
With all their griefs in their arms,
I labour by singing light
Not for ambition or bread
Or the strut and trade of charms
On the ivory stages
But for the common wages
Of their most secret heart.

Not for the proud man apart
From the raging moon I write
On these spindrift pages
Nor for the towering dead
With their nightingales and psalms
But for the lovers, their arms
Round the griefs of the ages,
Who pay no praise or wages
Nor heed my craft or art.

Rutin hajt, vagy az ihlet

Magánya – iparkodom.

Éj-csönd, csak a Hold tombol,

S e szeretők az ágyban;

Ölelve egymás kínját.

Gajdol a fény, vajúdom,

S nem pénzért, vagy becsvágyban,

Hogy hódítsak rivaldát,

Mint ki bűbájjal boltol;

Csak nekik – az, mit titkol

Szívük, legyen mi illet.

Tombol a Hold, kivételt

Képez; e gyűrt lapokon

Nem írok más Nagy Arcról,

S a holtakért sem, kik sorban

Megkapták már a zsoltárt,

Csakis e szeretőknek,

Kik ölelték e kín-kort,

Kik nem díjaznak, s nem volt

Gondjuk munkám, s az ihlet.