Updike, John: Wash

For seven days it rained that June;

A storm half out to sea kept turning around like a dog

trying to settle himself on a rug;

We were the fleas that complained in his hair.

On the eight day, before I had risen,

My neighbors' clothes had rushed into all the back yards

And lifted up their arms in praise.

From an upstarts window it seemed prehistorical:

Through the sheds and fences and vegetable gardens,

Workshirts and nightgowns, long-soaked in the cellar

Underpants, striped towels, diapers, child's overalls,

Bibs and black bras thronging the sunshine

With hosannas of cotton and halleluiahs of wool.

Hét napig esett akkor júniusban

a vihar, félig kint a tengeren forgolódott, mint egy

kutya, amikor helyét keresi a rongyszőnyegen

mi voltunk a szőrében panaszkodó bolhák

a nyolcadik napon, mielőtt felkelhettem volna

szomszédom ruhái megszállták az egész hátsó udvart

és imára emelték karjukat

eléggé prehisztorikusnak tűnt a fenti ablakból;

keresztül fészereken, sövényeken és zöldségkerteken

melóspólók és hálóingek, pincében túláztatott

gatyák, csíkos törülközők, pelenkák és gyermekoverallok,

partedlik és fekete melltartók nyomultak a napfényben

gyapothozsannázva és gyapjúhallelujázva.