Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Wordsworth, William: James Hogg halálakor felindultan (Extempore Effusion upon the Death of James Hogg Magyar nyelven)

Wordsworth, William portréja

Extempore Effusion upon the Death of James Hogg (Angol)

When first, descending from the moorlands,

I saw the Stream of Yarrow glide

Along a bare and open valley,

The Ettrick Shepherd was my guide.

 

When last along its banks I wandered,

Through groves that had begun to shed

Their golden leaves upon the pathways,

My steps the Border-minstrel led.

 

The mighty Minstrel breathes no longer,

'Mid mouldering ruins low he lies;

And death upon the braes of Yarrow,

Has closed the Shepherd-poet's eyes:

 

Nor has the rolling year twice measured,

From sign to sign, its stedfast course,

Since every mortal power of Coleridge

Was frozen at its marvellous source;

 

The rapt One, of the godlike forehead,

The heaven-eyed creature sleeps in earth:

And Lamb, the frolic and the gentle,

Has vanished from his lonely hearth.

 

Like clouds that rake the mountain-summits,

Or waves that own no curbing hand,

How fast has brother followed brother,

From sunshine to the sunless land!

 

Yet I, whose lids from infant slumber

Were earlier raised, remain to hear

A timid voice, that asks in whispers,

"Who next will drop and disappear?"

 

Our haughty life is crowned with darkness,

Like London with its own black wreath,

On which with thee, O Crabbe! forth-looking,

I gazed from Hampstead's breezy heath.

 

As if but yesterday departed,

Thou too art gone before; but why,

O'er ripe fruit, seasonably gathered,

Should frail survivors heave a sigh?

 

Mourn rather for that holy Spirit,

Sweet as the spring, as ocean deep;

For Her who, ere her summer faded,

Has sunk into a breathless sleep.

 

No more of old romantic sorrows,

For slaughtered Youth or love-lorn Maid!

With sharper grief is Yarrow smitten,

And Ettrick mourns with her their Poet dead.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poemhunter.com/poem/extempore

James Hogg halálakor felindultan (Magyar)

Amikor lejövet a lápról

legelőször megláttam a

Yarrow-t egy kopár völgy ölében,

velem volt Ettrick Pásztora;

 

s mikor legutóbb erre jártam,

sárgálló, ritkás lombu kis

bokrok közt, a Határvidéki

Dalnok kisért el akkor is.

 

A Dalnok megszűnt lélegezni,

földben, rom közt a teste, lent;

a Yarrow partjain a Pásztor,

a Költő végleg elpihent.

 

S nem futotta még le azóta

kétszer sem pályáját az év:

a halál dermesztette jéggé

a nagy forrást, a Coleridge-ét.

 

A lázas, isten-homlokúnak

földben lezárva ég-szeme;

s elárvult már a vigkedélyű,

jó Lamb magányos tűzhelye.

 

Felhőkként csúcsokon suhantak,

s mint partra áradó habok,

testvér a testvérét követte

a fényről, s nem lát több napot.

 

Én pedig, gyermek-álmaimból

korábban éledt, halk, ijedt

hangon kérdezgetem magamban:

„Ki vész oda legközelebb?"

 

Sötétség terül életünkre,

akár Londonra fekete

koszorúja – láttuk elégszer,

Crabbe-em! Hampsteadből nézve le.

 

Olyan nekem most, mintha tegnap:

elhagytál te is, noha rég;

s esendő utód, mért sirassam

megérett gyümölcs szüretét?

 

Siratnunk őt kell, tiszta lelkét,

az édest, tengermélye, hiszen

alig volt kezdetén nyarának,

s most nyugszik lélegzettelen.

 

Elvérzett ifjú, elepedt lány

nem könnyezünk több ó regényt.

A Yarrow patak gyásza mélyebb,

Ettrickkel zokog holt költőjükért.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap