Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Yeats, William Butler: Az eljövendő idők Írországához (To Ireland in the Coming Times Magyar nyelven)

Yeats, William Butler portréja

To Ireland in the Coming Times (Angol)

Now, that I would accounted be
True brother of a company
That sang, to sweeten Ireland's wrong,
Ballad and story, rann and song;
Nor be I any less of them,
Because the red-rose-bordered hem
Of her, whose history began
Before God made the angelic clan,
Trails all about the written page.
When Time began to rant and rage
The measure of her flying feet
Made Ireland's heart begin to beat;
And Time bade all his candles flare
To light a measure here and there;
And may the thoughts of Ireland brood
Upon a measured quietude.

Nor may I less be counted one
With Davis, Mangan, Ferguson,
Because, to him who ponders well,
My rhymes more than their rhyming tell
Of things discovered in the deep,
Where only body's laid asleep.
For the elemental creatures go
About my table to and fro,
That hurry from unmeasured mind
To rant and rage in flood and wind;
Yet he who treads in measured ways
May surely barter gaze for gaze.
Man ever journeys on with them
After the red-rose-bordered hem.
Ah, faeries, dancing under the moon,
A Druid land, a Druid tune!

While still I may, I write for you
The love I lived, the dream I knew.
From our birthday, until we die,
Is but the winking of an eye;
And we, our singing and our love,
What measurer Time has lit above,
And all benighted things that go
About my table to and fro,
Are passing on to where may be,
In truth's consuming ecstasy,
No place for love and dream at all;
For God goes by with white footfall.
I cast my heart into my rhymes,
That you, in the dim coming times,
May know how my heart went with them
After the red-rose-bordered hem.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poetry-archive.com

Az eljövendő idők Írországához (Magyar)

Tudd, én mindig is egy akartam
lenni közülük, hang a karban,
mely zengte, remélve ír diadalt,
a balladát, a regét meg a dalt;
Kevesebbre náluk ne vigyem én,
mert rózsapirosan reng a sövény,
a mezsgye, melynek története régibb
az angyali klánénál, lobog, ég itt,
és ott hagyja nyomát minden teleírt lapon.
Midőn az Idő dúlt-fúlt szabadon,
egy mérték volt csak, szárnyas léptei,
Írország szíve azt dobogta ki;
s midőn az Idő fényárja kigyúlt,
sugara új meg új mértékre hullt,
és Írország feje főhetett a gondban,
testre szabott, szoros nyugalomban.

Hadd vigyem annyira legalább én is,
mint Mangan, Ferguson vagy Davis,
mert versem, hogyha megérted jól,
mást mond neked és többről szól,
arról, hogy mi lakozik a mélyben,
mikor a testünk alszik az éjben,
de elemi lények serege röpül
erre meg arra az asztalom körül.
A mértéktelen elme kísértete mind,
és dúl és fúl, és árad, és suhint,
s bár járt úton ér célba az élő,
a szemet szemért csereberélő,
velük időz az emberi lény,
ha rózsapirosan reng a sövény.
Ó tündértánc, mely a holdba csal,
druida föld, druida dal!

Tiéd, amit írok, neked ajánlom
élve az életem, alva az álmom,
mert születésünktől a halálunkig
csak egy szempillantásnyira vagyunk itt,
s mi magunk, dalaink, és szerelmünk,
mit a mérnök Idő lobbant felettünk,
és mindama tünemény, mely röpül
erre meg arra az asztalom körül,
elfoszlunk kályhák füstjeképpen
az igazság emésztő önkívületében.
Nincs hely szerelemre és álomra itt lenn;
fehér léptével utolér az Isten.
De szívem a rímben, az megőriz,
hogy tudd te és a ködös jövő is,
itt lettünk porrá, ők meg én,
hol rózsapirosan reng a sövény.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaO. O.

minimap