Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Yeats, William Butler: Egy bolondnak két dala (Two Songs of a Fool Magyar nyelven)

Yeats, William Butler portréja

Two Songs of a Fool (Angol)

I

A SPECKLED cat and a tame hare
Eat at my hearthstone
And sleep there;
And both look up to me alone
For learning and defence
As I look up to Providence.

I start out of my sleep to think
Some day I may forget
Their food and drink;
Or, the house door left unshut,
The hare may run till it’s found
The horn’s sweet note and the tooth of the hound.

I bear a burden that might well try
Men that do all by rule,
And what can I
That am a wandering witted fool
But pray to God that He ease
My great responsibilities?

II

I slept on my three-legged stool by the fire,
The speckled cat slept on my knee;
We never thought to enquire
Where the brown hare might be,
And whether the door were shut.
Who knows how she drank the wind
Stretched up on two legs from the mat,
Before she had settled her mind
To drum with her heel and to leap:
Had I but awakened from sleep
And called her name she had heard,
It may be, and had not stirred,
That now, it may be, has found
The horn’s sweet note and the tooth of the hound.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttp://www.bartleby.com/148/38.html

Egy bolondnak két dala (Magyar)

I.

Egy tarka macska meg egy házinyúl
Kandallómon eszik, él,
Aludni oda vonul;
S mindkettő tőlem remél
Mindent, mi nekik malaszt,
Mint én a gondviseléstől ugyanazt.

Fejemben ébredez az aggodalom,
Hogy ételüket-italukat
Elhanyagolhatom;
Vagy hogy az ajtó nyitva marad,
A nyúl kirohan, oda rohan,
Ahol karom vagy kutya foga van.

Vállamon akkora súlyt viselek,
Hogy sok volna egy jó polgárnak is;
A magamfajta mi mást tehet,
Egy ilyen bolond – kóbor agyú, muris –, 
Mint hogy Istenhez imát rebeg,
Hogy a felelősségtől szabadítsa meg.

II.

A tűzhelynél aludtam a háromlábú széken,
A tarka macska lakta térdemet;
Nem kutattuk, hogy mostan éppen
A barna nyúl hol is lehet,
És az ajtó be van-e téve.
Ki tudja, meg mit neszelt,
Hogy’ állt két lábra végre,
Azt tervezve, hogy elszelel,
Felpattanva, otthagyva szőnyegét?
Én meg csak felriadtam épp,
A nevén szólítottam a nyulat.
Talán hallotta, de tovább szaladt.
Lehet, hogy már nem is rohan,
Mert valahol karom van, kutya foga van.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap