Parra, Nicanor oldala, Magyar életrajz
Életrajz
Nicanor Parra (1914) – a világhírű folkművész, Violeta Parra fivére – a harmadik chilei, aki elnyerte 2011-ban, 96 évesen a Cervantes-díjat a "népnyelvet" a hagyományos verseléssel ötvöző nagyhatású munkájáért. Munkásságának rajongója Bob Dylan, és tisztelője volt Alan Ginsberg, a beatkorszak nagy költője is. Nicanor Parra első verseskötete 1937-ben jelent meg, a szerző az általa antiköltészetként emlegetett stílusban alkotott, bevezette a köznyelvi fordulatokat a hagyományos költészetbe – méltatta a spanyol kulturális minisztérium az idős férfit. A költő kétszer is – 1969-ben, illetve 1981-ben –elnyerte a chilei nemzeti irodalmi díjat, műveit sok nyelvre lefordították.
http://www.kultura.hu/irodalom-archivum/nicanor-parra-chilei
Nicanor Parra a hatvanas évekre — mintegy az európai ellenirodalmi tendenciákkal párhuzamosan — felhagy minden újraépítés reményével, ő a költői mesterségben semmi kiváltságosat nem lát, a köznapiság szintjére degradálja, és cinikus iróniával lázad minden esztétizáló hang ellen. A modern világ prózaisága emészti fel a művészeteket is, ennek legnyilvánvalóbb kifejezése az Artefactos (Műtárgyak, 1972) kötete, amely csupán szövegtöredékekből (képeslapokból, táviratokból, falfirkákból) áll. Most dokumentumfilm készült róla, Víctor JIMÉNEZ tízéves kitartó munkájának köszönhetően Retrato de un antipoeta (Egy antiköltő portréja) címmel. Hogy mit szólt maga Parra a filmhez? Állítólag gratulált a rendezőnek és mintegy ajándékul átadott egy „artefacto”-t, a következő szöveggel: „Kívülről ilyen vagyok... VIGYÁZAT... belülről pont az ellenkezője.”
http://muut.hu/kikotoihirek/015/
(Az oldal szerkesztője: P. T.)