Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Alberti, Rafael: Ballada a mai hispán költőkről (Balada para los poetas Andaluces de hoy Magyar nyelven)

Alberti, Rafael portréja

Balada para los poetas Andaluces de hoy (Spanyol)

¿Qué cantan los poetas andaluces de ahora?

¿Qué miran los poetas andaluces de ahora?

¿Qué sienten los poetas andaluces de ahora?

 

Cantan con voz de hombre, ¿pero donde están los hombres?

con ojos de hombre miran, ¿pero donde los hombres?

con pecho de hombre sienten, ¿pero donde los hombres?

 

Cantan, y cuando cantan parece que están solos.

Miran, y cuando miran parece que están solos.

Sienten, y cuando sienten parecen que están solos.

 

¿Es que ya Andalucia se ha quedado sin nadie?

¿Es que acaso en los montes andaluces no hay nadie?

¿Qué en los mares y campos andaluces no hay nadie?

 

¿No habrá ya quien responda a la voz del poeta?

¿Quién mire al corazón sin muros del poeta?

¿Tantas cosas han muerto que no hay más que el poeta?

 

Cantad alto. Oireis que oyen otros oidos.

Mirad alto. Veréis que miran otros ojos.

Latid alto. Sabreis que palpita otra sangre.

 

No es más hondo el poeta en su oscuro subsuelo.

encerrado. su canto asciende a más profundo

cuando, abierto en el aire, ya es de todos los hombres.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://paginas.fe.up.pt/~fsilva/port

Ballada a mai hispán költőkről (Magyar)

Mit dalolnak a hispán költők e pillanatban?

Mire néznek a hispán költők e pillanatban?

Mit éreznek a hispán költők e pillanatban?

 

Ember-hangon dalolnak - de hol marad az ember?

Emberi szemmel néznek - de hol marad az ember?

Ember-szívvel éreznek - de hol marad az ember?

 

Dalolnak, s míg dalolnak, ott állnak egymagukban.

Néznek, és amíg néznek, ott állnak egymagukban.

Éreznek, s míg éreznek, ott állnak egymagukban.

 

TaIán Hispániában nem maradt volna senki?

Mind a hispán hegyekben talán nem járna senki?

A hispán partokon s a mezőkön senki, senki?

 

Hát nincs, aki felelne zengő hangodra, költő?

Nincsen, aki benézne nyitott szívedbe, költő?

Annyi minden halott már, hogy nincs más, csak a költő?

 

Zengj fennen. És meghallod, hogy mások füle is hall.

Nézz fennen. És meglátod, hogy mások szeme is néz.

Dobogj fennen. S megérzed, hogy mások vére is zúg.

 

Nincs oly mélyen a költő, bármily sötétbe vessék

a föld alatt, hogy föl ne törne dala a mélyből,

ha a világra nyílva, szól minden emberekhez.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

Kapcsolódó videók


minimap