Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Alonso, Dámaso: Mikor a költő meghalt (Cuando murió el poeta Magyar nyelven)

Alonso, Dámaso portréja

Cuando murió el poeta (Spanyol)

Cuando murió el poeta se quedaron

tristes todas las cosas pequeñitas

que él cuidaba.

 

Y el viento casto –la ventana, abierta-

casi jugando, resbaló en el libro,

volvió una página,

 

y se partió contigo, Primavera,

temblando de emoción, tibio de verso

casi con alma.

 

Cuando murió el poeta, dijo: «Sólo

quiero dejar…»

 

            Y le cerró los ojos

            la mayorcita

            de sus hermanas.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.archive.org/details/poemas

Mikor a költő meghalt (Magyar)

Mikor a költő meghalt, itt maradtak

magányukban mind a kicsike tárgyak,

mikre vigyázott.

 

S jött a szűz szél - nyitott ablakon át -

megcsúszott a könyvön, lapozott egyet,

szinte játszott.

 

És egybeolvadt teveled, Tavasz,

reszketve érzéstől és verstől, szinte

lélekkel állt ott.

 

Mikor a költő meghalt, így szólt: - Nektek

most itt hagyom... -

 

                    S nagy hugocskája zárta

                    le szemét, lásson

                    örökké álmot.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap