Bécquer, Gustavo Adolfo: Rima LXXX

Es un sueño la vida,

pero un sueño febril que dura un punto;

cuando de él se despierta,

se ve que todo es vanidad y humo...

¡Ojalá fuera un sueño

muy largo y muy profundo!

¡Un sueño que durara hasta la muerte!...

Yo soñaría con mi amor y el tuyo.

Álom, nem más, az élet,

pillanatig tartó, lázas álom;

ki belőle fölébred,

hiúság füstjét látja messzeszállón...

Bár sosem volna vége,

kútjába hullni vágyom!;

egészen szívünk haláláig tartson!...

Kettőnk szerelmét őrizné halálom.