Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Borges, Jorge Luis: Dolgok (Cosas Magyar nyelven)

Borges, Jorge Luis portréja

Cosas (Spanyol)

El volumen caído que los otros

Ocultan en la hondura del estante

Y que los días y las noches cubren

De lento polvo silencioso. El ancla

De Sidón que los mares de Inglaterra

Oprimen en su abismo ciego y blando.

El espejo que no repite a nadie

Cuando la casa se ha quedado sola.

Las limaduras de uña que dejamos

A lo largo del tiempo y del espacio.

El polvo indescifrable que fue Shakespeare.

Las modificaciones de la nube.

La simétrica rosa momentánea

Que el azar dio una vez a los ocultos

Cristales del pueril calidoscopio.

Los remos de Argos, la primera nave.

Las pisadas de arena que la ola

Soñolienta y fatal borra en la playa.

Los colores de Turner cuando apagan

Las luces en la recta galería

Y no resuena un paso en la alta noche.

El revés del prolijo mapamundi.

La tenue telaraña en la pirámide.

La piedra ciega y la curiosa mano.

El sueño que he tenido antes del alba

Y que olvidé cuando clareaba el día.

El principio y el fin de la epopeya

De Finsburh, hoy unos contados versos

De hierro, no gastado por los siglos.

La letra inversa en el papel secante.

La tortuga en el fondo del aljibe.

Lo que no puede ser. El otro cuerno

Del unicornio. El Ser que es Tres y es Uno.

El disco triangular. El inasible

Instante en que la flecha del eleata,

Inmóvil en el aire, da en el blanco.

La flor entre las páginas de Bécquer.

El péndulo que el tiempo ha detenido.

El acero que Odín clavó en el árbol.

El texto de las no cortadas hojas.

El eco de los cascos de la carga

De Junín, que de algún eterno modo

No ha cesado y es parte de la trama.

La sombra de Sarmiento en las aceras.

La voz que oyó el pastor en la montaña.

La osamenta blanqueando en el desierto.

La bala que mató a Francisco Borges.

El otro lado del tapiz. Las cosas

Que nadie mira, salvo el Dios de Berkeley.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.letrainversa.com.ar

Dolgok (Magyar)

A kallódó kötet, mit valaki

egyszer a könyvespolc mélyére rejtett,

s lassan betemeti a napok, éjek

csöndben szállongó pora. A szidóni

horgony, amely mélyre süllyedt a brit

tengerek vak és süppeteg iszapján.

A senkit vissza nem verő tükör

egy régóta lakatlan ház falán.

A körömreszeléknyi nyom utánunk,

idők, terek elhagyott útjain.

Shakespeare kibetűzhetetlen pora.

A felhő folyton változó alakja.

A rózsa tünékeny szimmetriája,

ahogy egyszer véletlenül a gyermek

kaleidoszkópjának tükrébe villant.

Argosz evezői, az ős-hajó.

A lábnyomok a homokban, miket

álmatag végzettel elmos a hullám.

Turner színei, mikor már kihúnynak

a képtár szűk folyosóin a fények

s lépés se koppan az éjféli csöndben.

Az unt világtérkép túloldala.

A pókhálószál a piramison.

A vak kő és a fürkésző kezek.

A hajnal előtt látott kusza álom,

amit a napvilágnál elfelejtünk.

Finnsburh eposzának eleje s vége,

ma egy-két szórvány vas verssor csupán,

nem morzsolhatták szét a századok.

A fordított betűk az itatóson.

A teknőc a ciszterna fenekén.

Amit sose látni. Az unikornis

másik szarva. A Háromság az Egyben.

A háromszögletű korong. Az illó

pillanat, melyben az éleai

mozdulatlan nyila a célba röppen.

Préselt virág Bécquer két lapja közt.

Az időben megálló órainga.

Odinnak a fába vágott vasa.

A fölvágatlan lapok szövege.

A dübörgő lovasroham Junínnál,

melynek visszhangja mintha furcsa módon

ma is szólna, s része a szövevénynek.

Sarmiento árnya a járdaszélen.

A pásztor-hallotta hang a hegyekben.

A fehérlő csontváz a sivatagban.

A golyó, mely Borges-ősöm megölte.

A tapéta túlsó fele. A dolgok,

amiket csak Berkeley Istene lát.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://users.atw.hu

minimap