Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Borges, Jorge Luis: El Totem

Borges, Jorge Luis portréja

El Totem (Spanyol)

Plotino de Alejandría, cuenta Porfirio, se negó a hacerse retratar, alegando que él era solamente la sombra de su prototipo platónico y que el retrato sería sombra de una sombra.

Siglos después Pascal redescubriría ese argumento contra el arte de la pintura. La imagen que vemos aquí es la fotografía del facsímil de un ídolo del Canadá; es decir, es sombra de la sombra de una sombra. Su original, llamémoslo así, se erige, alto y sin culto, detrás de la última de las tres estaciones del Retiro. Se trata de un regalo oficial del gobierno del Canadá. A ese país no le importa ser representado por esa imagen bárbara. Un gobierno sudamericano no se atrevería al albur de regalar una imagen de una divinidad anónima y tosca.

Sabemos estas cosas y sin embargo nuestra imaginación se complace con la idea de un totem en el destierro, de un totem que oscuramente exige mitologías, tribus, incantaciones y acaso sacrificios. Nada sabemos de su culto; razón de más para soñarlo en el crepúsculo dudoso.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.bibliomsk.ru

A totem (Magyar)

Alexandriai Plótinosz, meséli Porphüriosz, nem volt hajlandó portrét készíttetni magáról, mondván, hogy ő csupán árnyéka plátói ősalakjának, tehát a képe egy árny árnya lesz.

Századokkal később Pascal majd újra felfedezi ezt a festészet elleni érvet. Az itt látható kép[*] egy kanadai bálvány fakszimile képéről készült fénykép, tehát egy árny árnyának az árnya. Az, amit eredetinek nevezünk, a Retiro harmadik - utolsó - állomása mögött áll, és sudár alakját nem övezi kultusz. A kanadai kormány hivatalos ajándéka. Kanadát nem zavarja, hogy egy ilyen barbár képmás jelképezze. Egyetlen dél-amerikai kormány sem kockáztatná meg, hogy egy névtelen, durva istenfigurát adjon ajándékba.

Mindezt tudjuk, képzeletünket mégis megörvendezteti egy sivatagi totem gondolata, egy totem, amellyel valamilyen homályos módon mitológiák, törzsek, ráolvasások és talán áldozatok is járnak. Semmit sem tudunk a kultuszáról; annál több okunk van, hogy álmodjunk róla a lappangó alkonyatban.

  

[*] Az Atlasz első, illusztrált kiadásában található fényképre utal. (A ford.)



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://users.atw.hu

minimap