Borges, Jorge Luis: El sueño (Cuando los relojes…)
El sueño (Cuando los relojes…) (Spanyol)Cuando los relojes de la media noche prodiguen un tiempo generoso, iré más lejos que los bogavantes de Ulises a la region del sueño, inaccessible a la memoria humana. De esa region inmersa rescato restos que no acabo de comprender: hierbas de sencilla botánica, animals algo diversos, diálogos con los muertos, rostros que realmente son mascaras, palabras de lenguajes muy antiguos y a veces un horror incomparable al que nos puede dar el día. Seré todos o nadie. Seré el otro que sin saberlo soy, el que ha mirado ese otro sueño, mi vigilia. La juzga, resignado y sonriente.
|
Az álom (Midőn az éjfél…) (Magyar)Midőn az éjfél kongatása még bőséges idővel kecsegtet, Odüsszeusz gályáinál mélyebbre szállok az álom emberi emlékezetének elérhetetlen tartományaiba. És e vízalatti tájról érthetetlen roncsokat emelek ki: elemi botanikák füveit, mindenféle fajta állatokat, holtakkal folyó párbeszédeket, arcokat, melyek voltaképp álarcok, és réges-régi nyelvek szavait s olykor olyan borzalmakat, melyekhez nappal semmi sem hasonlít. Minden leszek vagy semmi. Az a másik, ki úgyis vagyok, s aki ezt a másik álmot látja: ébrenlétem. Csak néz rá, kis, rezignált mosollyal.
|