Borges, Jorge Luis: James Joyce (James Joyce Magyar nyelven)

En un día del hombre están los días

del tiempo, desde aquel inconcebible

día inicial del tiempo, en que un terrible

Dios prefijó los días y agonías

hasta aquel otro en que el ubicuo río

del tiempo terrenal torne a su fuente,

que es lo Eterno, y se apague en el presente,

el futuro, el ayer, lo que ahora es mío.

entre el alba y la noche está la historia

universal. Desde la noche veo

a mis pies los caminos del hebreo,

Cartago aniquilada, Infierno y Gloria.

Dame, Señor, coraje y alegría

para escalar la cumbre de este día.

Az ember egy napja magába foglal

minden napot, az elképzelhetetlen

első naptól, mikor egy szörnyü Isten

számolt minden halálokkal s napokkal,

ama másikig, hol földi időnk

folyója forrásához tér pihenni,

az Örökhöz, mely a jelent jelenti,

a jövőt, a mát, mely most rám köszönt.

Hajnal és éj között itt az egész

világtörténet. Éjszakámban ott van

a héber útja, Karthágó romokban,

minden Pokol és Megdicsőülés.

Adj, Uram, annyi erőt s annyi kedvet,

hogy e nap csúcsáig fölemelkedjek.

Cambridge, 1968