Borges, Jorge Luis: A fehér szarvasünő (La cierva blanca Magyar nyelven)

¿De qué agreste balada de la verde Inglaterra,

de qué lamina persa, de qué región arcana

de las noches y días que nuestro ayer encierra,

vino la cierva blanca que soñé esta mañana?

Duraría un segundo. La vi cruzar el prado

y perderse en el oro de una tarde ilusoria,

leve criatura hecha de un poco de memoria

y de un poco de olvido, cierva de un solo lado.

Los númenes que rigen este curioso mundo

me dejaron soñarte pero no ser tu dueño;

tal vez en un recodo del porvenir profundo

te encontraré de nuevo, cierva blanca de un sueño.

Yo también soy un sueño fugitivo que dura

unos días más que el sueño del prado y la blancura.

Miféle balladája a zöld angol tereknek,

miféle perzsa metszet, milyen elmúlt napok

s éjszakák küldenek, hogyan jelenhetett meg,

fehér szarvasünő, álmomban alakod?

Mint a villám: a réten cikkanó könnyű folt,

s elnyelte a csalóka délután aranya -

emlékek és felejtés egybenőtt anyaga,

fehér ünő, amelynek csak egy oldala volt.

Furcsa ez a világ: az istenségei

úgy idéztek elém, hogy nincs fölötted hatalmam;

talán találkozom még veled, álombeli

ünő, a mély jövőben, egy szűk kanyarulatban.

Én is álom vagyok, s alig van több időm,

mint egy röpke, fehér foltnak egy legelőn.