Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Borges, Jorge Luis: On his blindness

Borges, Jorge Luis portréja

On his blindness (Spanyol)

Indigno de los astros y del ave

Que surca el hondo azul, ahora secreto,

De esas líneas que son el alfabeto

Que ordenan otros y del mármol grave

 

Cuyo dintel mis ya gastados ojos

Pierden en su penumbra, de las rosas

Invisibles y de las silenciosas

Multitudes de oros y de rojos

 

Soy, pero no de las Mil Noches y Una

Que abren mares y auroras en mi sombra

Ni de Walt Whitman, ese Adán que nombra

 

Las criaturas que son bajo la luna,

Ni de los blancos dones del olvido

Ni del amor que espero y que no pido…



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://pendientedemigracion.ucm.es

On his blindness (Magyar)

Már méltatlan vagyok a csillagokra,

a mély kékséget átszelő madárra,

e szóhalmazra, mely csak variálja

az ábécét, s mit más szerkeszt sorokba,

 

a homályos márványra, az alig

kivehető rózsára, a remegve

vibráló vörösarany tömegekre,

melyek elvesztették kontúrjaik,

 

de nem a homályba hajnalokat

s tengert nyitó Éjre, az Ezeregyre,

sem Walt Whitmanre, aki megnevezte

 

a teremtményeket a hold alatt,

s a feledés fehér foltjára sem, se

a nem hívott, de remélt szerelemre.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://users.atw.hu

minimap