Darió, Rubén: [Könnyelmű dalocska szálldogál…] ([El verso sutil que pasa o se posa] Magyar nyelven)

El verso sutil que pasa o se posa
sobre la mujer o sobre la rosa,
beso puede ser, o ser mariposa.

En la fresca flor el verso sutil;
el triunfo de Amor en el mes de abril:
Amor, verso y flor, la niña gentil.

Amor y dolor. Halagos y enojos.
Herodías ríe en los labios rojos.
Dos verdugos hay que están en los ojos.

¡Oh, saber amar es saber sufrir!
Amar y sufrir, sufrir y sentir,
y el hacha besar que nos ha de herir...

¡Rosa de dolor, gracia femenina;
inocencia y luz, corola divina!
y aroma fatal y cruel espina...

Líbranos, Señor, de abril y la flor
y del cielo azul y del ruiseñor,
de dolor y amor, líbranos, Señor.

Könnyelmű dalocska szálldogál libegve,
rárepül egy nőre, egy rózsaligetre
és csók lesz belőle, lesz belőle lepke.

Könnyelmű dalocska a fakadó rózsán,
diadalmas mámor tavasz fordulóján,
szerelem, vers, virág, édes, kacagó lány.

Szerelem és bánat. Tréfa és fájdalom.
Heródiás nevet a bíbor ajkakon…
Két hóhér mered ránk minden szemből, vakon.

Szeretni, gyötrődni, gyötrődve szeretni,
szeretve gyötrődni, verni és veretni,
bárdra, mely sebet üt, hív csókokat vetni.

Fájdalom rózsája, nő, kegyes ás büszke,
virágfűzér és fény, glóriázó tűzbe,
babonás illat te, marcangoló tüske.

Tavasztól, virágtól s ami csalfa színt vet,
daltól, azúr égtől óvd a szíveinket,
kíntól, szerelemtől ments meg, Uram, minket.