Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Diego, Gerardo: Kegyetlen itt a légkör (No está el aire propicio Magyar nyelven)

Diego, Gerardo portréja

No está el aire propicio (Spanyol)

No está el aire propicio para estampar mejillas.

Se borraron la flechas que indicaban la ruta

más copiosa de pájaros para los que agonizan.

Se arrastran por los suelos nubes sin corazón

y a la garganta trepa la impostura del mundo.

 

No está el aire propicio para cantar tus labios,

tu nuca en desacuerdo con las leyes de fisica

ni tu pecho de interna geografia afectuosa.

 

Las tijeras gorjean mejor que las calandrias

y no vuelven ya nunca si remontan el vuelo

y aqui en mi cercanía tres libros se aproximan,

abiertos en la página donde muere una reina.

 

Qué dulce despertar el del amor que existe

y qué existencia clara la del ojo que duerme,

velado por las alas remotas de los párpados.

 

Pétalos de difuntas miradas, llueven, llueven

y llueven, llueven, llueven. Me sepultan los pies,

las rodillas, el vientre, la cintura, los hombros.

Van a enterrarme vivo; van a enterrarme vivo;

 

No está el aire propicio para soñar contigo.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poesiaspoemas.com

Kegyetlen itt a légkör (Magyar)

Kegyetlen itt a légkör. Fakóbb az arc is egyre.

A sok nyíl elmosódott, amely kimérte röptét

a halni-készülőkig kelő madárseregre.

Egész a föld színéig alázkodott a felleg,

s a környező csalárdság a torkokig lopakszik.

 

Kegyetlenebb a légkör, sem ajkad énekeljem;

de bármi földi törvény megáll belédszeretve,

s a kebledért a földtan nehézkedése vész el.

 

Pacsirta-trallalával repesve kelt egekbe:

dalosmadár az olló, im egy se térne vissza;

- emiatt szobámba három kötetnyi könyv siet be,

a lapra nyitva épp, hol halódik egy királynő.

 

Mily édes keltegetni a meglevő szerelmet,

s kikért a messzi szemhéj, a messzi szárny virraszt itt:

a szunnyadó szemeknek milyen csodása sorsuk!

 

A holt tekinteteknek megannyi szirma foszlik,

esője rámporoz, míg takarja testem, orcám;

porozva záporoz két karomra, vállaimra...

Ma élve eltemetnek, jaj eltemetnek engem!

 

Irígy a lég. Nem enged terólad énekelnem.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap