Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Felipe Camino, León: Zarándok (Romero solo… Magyar nyelven)

Felipe Camino, León portréja
Tímár György portréja

Vissza a fordító lapjára

Romero solo… (Spanyol)

Ser en la vida romero,

romero solo que cruza siempre por caminos nuevos.

Ser en la vida romero,

sin más oficio, sin otro nombre y sin pueblo.

Ser en la vida romero... sólo romero.

Que no hagan callo las cosas ni en el alma ni en el cuerpo,

pasar por todo una vez, una vez solo y ligero,

ligero, siempre ligero.

 

Que no se acostumbre el pie a pisar el mismo suelo,

ni el tablado de la farza, ni la loza de los templos

para que nunca recemos

como el sacristán los rezos,

ni como el cómico viejo

digamos los versos.

La mano ociosa es quien tiene más fino el tacto en los dedos,

decía el príncipe Hamlet, viendo

cómo cavaba una fosa y cantaba al mismo tiempo

un sepulturero.

No sabiendo los oficios los haremos con respeto.

Para enterrar a los muertos

como debemos

cualquiera sirve, cualquiera... menos un sepulturero.

Un día todos sabemos

hacer justicia. Tan bien como el Rey hebreo

la hizo Sancho el escudero

y el villano Pedro Crespo

 

Que no hagan callo las cosas ni en el alma ni en el cuerpo.

Pasar por todo una vez, una vez solo y ligero,

ligero, siempre ligero.

Sensibles a todo viento

y bajo todos los cielos,

poetas, nunca cantemos

la vida de un mismo pueblo

ni la flor de un solo huerto.

Que sean todos los pueblos

y todos los huertos nuestros.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://psicmagracielagarciah.blogspot.com

Zarándok (Magyar)

Légy csak az élet zarándoka,

ki már-megjárt utakat nem tapos soha.

Légy csak az élet zarándoka,

kinek se neve, tiszte, se népe, otthona.

Légy csak az élet nagy magányosa.

Testben-lélekben épen, mindenhova

csak egyszer menj, s onnan vígan lépj tova,

mindig vidáman lépj tova.

 

Vigyázz, hogy meg ne szokja tapodni a láb

cirkuszok porondját, templomok padlatát,

hogy ne mint sekrestyés daráld

unottan a litániát,

s hogy vén bohócként se nyekergesd

a verset.

Több a tapintat tétlen ujj bögyében,

mondotta Hamlet herceg,

látván a sírásót, hogy amíg ás, miképpen

énekelget.

Tisztelettel nézünk az ismeretlen mesterségre.

A halottakat illendőn elásni

jó akárki,

mondom: akárki - a sírásót kivéve.

Egyszer megtanuljuk mind az igazságtevést.

Hisz akár a héber királya,

oly jól megtanulta hajdan azt

Sancho, vagy Pedro Crespo, a paraszt.

 

Testben-lélekben épen, mindenhova

csak egyszer menj, s onnan vígan lépj tova,

mindig vidáman lépj tova.

Kitárva minden szélnek,

költők - fönn a széles ég -

ne csak egy nép életét

zendítse az ének,

se egyetlen kert füvét.

Legyen minden kert miénk,

s mind a nép - a teljes élet.     



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap