Góngora, Luis de: Gúnydal egy ünnepségre hívott lovagról (Burlándose de un caballero prevenido para unas fiestas Magyar nyelven)
|
Burlándose de un caballero prevenido para unas fiestas (Spanyol)Sea bien matizada la librea, Las plumas de un color, negro el bonete, La manga blanca, no muy de roquete, Y atada al brazo prenda de Niquea;
Cifra que hable, mote que se lea, Bien guarnecida espada de jinete, Borceguí nuevo, plata y tafilete, Jaez propio, bozal no de Guinea;
Caballo valenzuela bien tratado, Lanza que junte el cuento con el hierro, Y sin veleta al Amadís, que espera
Entrar cuidosamente descuidado, Firme en la silla, atento en la carrera… Y quiera Dios que se atraviese un perro.
|
Gúnydal egy ünnepségre hívott lovagról (Magyar)Jól-árnyalt mente, s egyszín tollak, ormán - így illendő - a sötét fejfedőnek, fehérlő ruhaujj, mely szebb, ha bővebb, és níkeai csipkedíszű dolmány;
mottó, mi harsog, névjel, ami pompáll, ékes lovaskard - soha széditőbbet! -, új, ezüst-csatos kordován-cipő, meg lószerszám, melyen a kantár se kontár;
szép zabla, s mindez jó valenci ménen, és lándzsavas, min mesék bűve rezdül: ím Amadis lovag, ki alig várja,
hogy gondos hanyagságával belépjen; szeme az úton, kengyelben a lába... Csak fusson arra most egy eb keresztül!
|