Madrigal a Castilla (Spanyol)
Aquella era Castilla, mi morada
la novia interminable del estío,
sorprendida de verse en tanto río,
tan sin querer fielmente reflejada.
La tierra roja y vuelta la mirada
-¿por qué rubor y a qué lejano frío?-
llena de luz, desnuda de atavío,
castamente te he visto desposada.
¿Y a qué varón tu limpio plenilunio?
¿en qué labios el beso de tu junio?
¿por qué lecho tu dura geografía?
Estás aquí, imposible para esposa,
tan sin casar que tienes una rosa
cerrada, indescifrable, todavía. Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://galefod.blogspot.hu |
|
Madrigál Kasztíliához (Magyar)
Kasztília a nyár örök arája; nékem tűnt táj, hol sok-sok évig laktam; tükrös folyóin hűen s száz alakban villogó arcát elámulva látja. Agyagföldjének gyönge pirulása kisér utamon, leng felém a fagyban. Fény füröszt, hazám! Csillog szakadatlan meztelenséged folttalan ruhája. Dús teliholdad melyik férfié lesz? s ha ajkhoz tapad, melyik férfiéhez? szűz tested ágya kire vár vetetten? Feleségévé nem tehet mohó vágy, érintetlen vagy; gyermeki; a rózsád még jövőd-záró s kifürkészhetetlen.
Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | D. Gy. |
|