Iriarte, Tomás de: A medve, a majom meg a disznó (El oso, la mona y el cerdo Magyar nyelven)
El oso, la mona y el cerdo (Spanyol)Un oso, con que la vida ganaba un piamontés, la no muy bien aprendida danza, ensayaba en dos pies.
Queriendo hacer de persona, dijo a una mona: «¿Qué tal?» Era perita la mona, y respondiole: «Muy mal.»
Yo creo, replicó el oso, que me haces poco favor. ¡Pues qué! ¿Mi aire no es garboso? ¿No hago el paso con primor?
Estaba el cerdo presente, y dijo: «¡Bravo! ¡Bien va! Bailarín más excelente no se ha visto ni verá.»
Echó el oso, al oír esto, sus cuentas allá entre sí, y con ademán modesto hubo de exclamar así:
«Cuando me desaprobaba la mona, llegué a dudar: mas ya que el cerdo me alaba, muy mal debo de bailar.»
Guarde para su regalo esta sentencia un autor: si el sabio no aprueba, malo; si el necio aplaude, peor.
|
A medve, a majom meg a disznó (Magyar)Egy piemonti, hogy keressen, táncoltatta itt meg ott medvéjét, ki rém esetlen volt, s még járni sem tudott.
Kérdezgette hát a medve: „Szép a táncom?" - A majom értett hozzá, s azt felelte: „Nagyon gyenge, mondhatom!"
Ám a jámbor replikázott: „Elfogult vagy szörnyűmód, szépen jártam ezt a táncot, minden léptem könnyű volt!"
Jött a disznó, egyre-másra csak röfögte: „Ó, csodás! Nincs ki jobban járja nála, és nem is lesz senki más!"
Hát meghányta, megvetette önmagában ezeket, és szerényen hangzott erre szájából a felelet:
„Gyanakodtam, s nem csalódtam, lám, a táncom mit sem ér; szid a majom, és valóban méltán is, hisz ez dicsér!"
Jól jegyezd meg hát magadnak: művedért ha bölcs szapul, kisebb szégyen, mintha annak balgák tapsolnak vadul.
|