Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Martos, Marco: Tanmese (Fábula Magyar nyelven)

Martos, Marco portréja

Vissza a fordító lapjára

Fábula (Spanyol)

1
¿Recuerdas
los cuentos
de princesas
y animales,
recuerdas
los cuentos
de las uvas
y las zorras,
de la lechera
y de sus sueños,
de la cigarra
y de su canto,
los recuerdas?
 
Te voy a dar
una sorpresa:
también yo soy un animal,
también se han ocupado de mi
sin saberlo:
soy la vituperada cigarra
de los cuentos morales,
soy la cigarra
y canto en el verano
con mis pinceles negros,
con mis mágicas palabras
robadas de los diccionarios,
canto alegremente
a lo que me rodea:
canto al amor sencillo y bueno,
canto a los deseos turbios,
canto al mar, - gigantesco mensaje
de esperanzas y torbellinos –
canto al hombre
y a sus sueños,
canto a todo lo que veo.
Soy feliz,
soy la cigarra de los cuentos.
 
2
Cuando llega el invierno
me hundo en mis calcetines negros,
me zambullo en el silencio
y abandono mi lira
entre los helechos.
De mi torpe sueño
me despiertan,
la ignorancia,
las preguntas difíciles,
la búsqueda de los valores.
Entonces dejo las aguas tranquilas
y me convierto
en el germen del suicidio colectivo,
en el ultimo balido de la esperanza,
en el corazón de las granadas en la batalla,
en el furor desencadenado,
en la angustia torpe
y sin causa aparente,
en el heraldo,
en la muerte personificada.
Detrás de cada sonrisa
escondo la guadaña.
 
3
A veces visito la ciudad
y hago lo que todos:
camino por las calles,
subo a los tranvías,
compro los periódicos.
Me aburro.
entro en los cinemas.
 
Quijotesco animal,
pretendo divertirme
con poco dinero.
Babilonia me devora.
Con frecuencia me insultan
y no puedo defenderme:
ellos son numerosos.
 
El suicidio me sonríe
desde las azoteas
de los edificios altos.
No le hago caso,
regreso al campo.
 
4
No lo olvides:
soy la cigarra y canto
y pido un favor
con la mirada puesta
en las estrellas:
búscame un amigo
que me de pan y vino,
casa y trabajo fácil
en los duros días
que se acercan.
se que estamos en febrero,
pero soy una cigarra moderna,
me estoy volviendo cauto.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://programasoloparalocos.blogspot.hu

Tanmese (Magyar)

1
Emlékszel még
a mesékre?
Királylányok
meg állatok.
Emlékszel még
a mesékre
a szőlőről,
a rókáról,
a tejeslány
álmairól,
meg a tücsök
énekéről,
emlékszel még?
 
Figyelj, most jön
a meglepetés:
képzeld, én is állat vagyok,
foglakoztak énvelem is
s nem is tudtam:
én vagyok a szidalmazott tücsök
a tanmesékből,
vagyok a tücsök,
és nyárhosszat dalolok,
fekete ecseteimmel,
szótárakból összelopkodott
varázsos szavaimmal
éneklek meg mindent,
ami csak körülvesz:
dalolom az egyszerű, a jó szerelmet,
dalolom a zavaros vágyakat,
dalolom a tengert - örvények és remények
roppant üzenetét -,
dalolom az embert
és álmait,
dalolok mindent, amit csak látok.
Boldog vagyok,
én vagyok a mesebeli tücsök.
 
2
Aztán ha megjön a tél,
besüllyedek fekete zoknijaimba,
belecsobbanok a csendbe
és otthagyom lantomat
a páfrányok között.
Kábult álmaimból
felébreszt
a tudatlanság,
a sok fogas kérdés,
az értékek hajszolása.
Otthagyom akkor a nyugodt vizeket,
átváltozom, s leszek
a kollektív öngyilkosság csirája,
a reményvesztettség végső bégetése,
a csatában gránátokkal szívében,
a fékevesztett harag,
a suta szorongás
és - minden látható ok nélkül -
hírnöke
a megszemélyesített halálnak.
Minden mosoly mögött
ott rejtőzik kaszám.
 
3
Olykor benézek a városba,
és teszem, amit a többiek:
az utcákon járok,
villamosra szállok,
újságot veszek.
Unatkozom.
Moziba megyek.
 
Szélmalmokkal vívó állat,
igyekszem kevés
pénzen szórakozni.
Babilónia fölfal.
Gyakran bántalmaznak
és nem tudok védekezni:
ők vannak többen.
 
Az öngyilkosság torony-
magas épületek
tetejéről kacsint, nevet.
De én oda se figyelek
és vidékre visszamegyek.
 
4
El ne feledd:
tücsök vagyok és dalolok,
és a csillagokra vetett
tekintettel szívességért
esedezek:
keress nekem egy barátot,
aki gondoskodik róla,
hogy legyen kenyerem és borom,
könnyű munkám és otthonom
a közelgő
rossz napokon.
Tudom, hogy februárt írunk,
de modern tücsök vagyok,
kezdek óvatos lenni. 



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://forum.index.hu

minimap