Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Prado, Pedro: XLII Szonett (Mily ismeretlen világból) (Soneto XLII (De qué mundo ignorado) Magyar nyelven)

Prado, Pedro portréja

Soneto XLII (De qué mundo ignorado) (Spanyol)

De qué mundo ignorado habré venido,
qué lenguaje es el mío tan arcano,
que si a alguien tiendo con amor la mano,
ignora lo que ofrezco o lo que pido.
 
Me sé distinto de mortal nacido:
niño o zagal, maduro ya o anciano,
no encuentro al alternar, y busco en vano
¡y entre tantos! a alguno parecido.
 
Sonriendo miran como quien indaga,
sin comprender jamás lo que yo quiero,
y con tal inconciencia se me paga
 
que alejarme, por último, prefiero.
No hay cosa mía que a alguien satisfaga;
me siento entre los hombres extranjero!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttps://cronopias.wordpress.com

XLII Szonett (Mily ismeretlen világból) (Magyar)

Mily ismeretlen világból jöhettem,
mi az a titkos nyelv, amit beszélek,
hogy nem tudja, mit várok, mit ígérek,
bárki kezét szorongatom kezemben.
 
Mindenkitől elütőnek születtem:
ha gyerek, ha kamasz, ha agg vagy érett,
nincs megfelelőm, s akárhova térek,
- oly sok ember közt! - nincs rokonom egy sem.
 
Fürkészve néznek, mosolyogva, végig,
anélkül, hogy megértenék a vágyam,
s értetlenségükkel végül elérik,
 
hogy messzebb jutok tőlük, mint korábban.
Nincs semmim, mi másokat kielégít,
magam vagyok az emberi világban.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaH. E.

minimap