Quevedo, Francisco de: A bajt vizsgálja, mely szemünkön át ér lelkünkbe, Aktaión példázatával (Significa el mal que entra a la alma por los ojos, con la fábula de Acteón Magyar nyelven)

Estábase la Efesia cazadora

Dando en aljófar el sudor al baño,

Cuando en rabiosa luz se abrasa el año

Y la vida en incendios se evapora.

De sí, Narciso y Ninfa, se enamora,

Mas viendo conducido de su engaño

Que se acerca Acteón, temiendo el daño,

Fueron las Ninfas velo a su señora.

Con la arena intentaron el cegalle,

Mas luego que de amor miró el trofeo,

Cegó más noblemente con su talle.

Su frente endureció con arco feo,

Sus perros intentaron el matalle,

Y adelantóse a todos su deseo.

Feredőzvén efezusi Diána

verítéke gyöngyökké lett a vízben,

mikor fényét kigyújtja a Napisten,

és párolog az élet tűzzé válva.

Narkisszosz s Nimfa, szerelmes magába,

vágytól üzetve közeledik itten

Aktaión, nimfák virágnépe libben,

asszonyukat rejtenék, mindhiába.

Földet dobnak rá, szemét elvakítva,

ám szerelemtől az imént vakult meg,

vakká tette a nemes úrnő titka.

Rút agancsát ugatja megvadult eb,

darabokra tépik kutyái, mintha

holttá lennie még kellene új seb.