Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Valcárcel, Gustavo: Elegia I

Valcárcel, Gustavo portréja

Elegia I (Spanyol)

Domingo fraccionado de tristeza
piano, pianísimo se muere.
Óleo infernal mana la vida
viscosa humanidad y hueso abierto.
Encima, los anos vistiéndose de absurdo,
abajo, el hombre enterrándose hasta el fin.
 
Es inútil el aire cuando lloro
es inútil el polvo en ataúd
es inútil el agua en agonía
es inútil la hoguera en soledad.
 
Alzo los hombros y comino
alzo la vida y me derrumbo
es tan amargo, tan difícil todo...
 
Oh, triste octubre endomingado
las dos de la mañana sin madre y sin Perú.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.antoniomiranda.com.br

Elégia I (Magyar)

Szomorúság szabdalta vasárnap
piano pianissimo halódik.
Pokoli olaj fakad az élet
nyúlós ásvány és kitárt csont.
Az évek csúcsán abszurdba öltöző;
lent az ember aki mindvégig félresiklik.
 
Hasztalan a levegő ha sírok
hasztalan a por a koporsóban
hasztalan a víz agóniádban
hasztalan a máglya a magányban.
 
Megrántom a vállam és ballagok
megrántom az életet és leomlok
oly keserű oly nehéz minden...
 
Ó szomorú elvasárnapult október
hajnali kettő távol anyámtól és Perutól.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaT. I.

minimap