Vega, Lope de: Az elemi hév ellenáll (La calidad elementar resiste Magyar nyelven)

La calidad elementar resiste

mi amor, que a la virtud celeste aspira,

y en las mentes angélicas se mira,

donde la idea del calor consiste.

No ya como elemento el fuego viste

el alma, cuyo vuelo al sol admira;

que de inferiores mundos se retira,

donde el serafín ardiendo asiste.

No puede elementar fuego abrasarme.

La virtud celestial que vivifica,

envidia el verme a la suprema alzarme;

que donde el fuego angélico me aplica,

¿cómo podra mortal poder tocarme,

que eterno y fin contradición implica?

Az elemi hév ellenáll lobogva

szerelmemnek, mely ég az ég hevével,

s feljebb törve, angyal-elmékben fészkel,

hol a hő már a hő-idea foglya.

Az ős-elem tűzburokba nem fogja

a lelket; az magasra száll a széllel,

s alsóbb világokból odáig ér fel,

hol elvonulhat a szeráfi honba.

Elemi tűz engem már meg nem perzsel.

Égi erény élesztő, tiszta lángja          

irigyli, hogy még föllebb száll a lelkem.       

Hol angyali tűz késztet szárnyalásra,

halandó erő hogy érne el engem,

hisz örök és véges egymást kizárja?