Käsu Hans (–1715) Művek   hu et

Életrajz

Käsu Hans (16??-17??) A poltavai ütközetet kilenc esztendő választja el a narvaitól. A háború vihara több ízben átvonult Észtországon is, és emberéleteket, városokat söpört el. Ezekben a rombolást, dúlást, döghalált hozó esztendőkben oktatta az iskolás gyerekeket a Tartu megyei Puhja községben Käsu Hans, a falusi kántor. 1708-ban ketkezett versével jelenlegi ismereteink szerint ő az első észt költő. A délészt nyelvjárásban irt Siralmas ének Tartu 1708-as ostromakor született, mikor I. Péter orosz cár hadai feldúlták a várost. A 256 soros költeményben a város első személyben mondja el panaszait. Käsu Hans művéből s egyetlen fennmaradt leveléből kiviláglik, a szerző, bár alkalmasint autodidakta, meglehetősen széles látókörű ember. Irodalmi inspirációjának forrása kérdéses. Bizonyára hatottak rá az egyházi könyvek s a XVII. századi népszerű históriás énekek, igy a Jeruzsálem városának szörnyű pusztulásáról szól. De mivel tudott németül, lehetséges, hogy ismerte valamelyest a harmincéves háborúval foglalkozó német irodalmat is. Világfelfogásában hiába keresnénk a sorssal való dacos szembefordulás nyomát, mégis, Käsu Hans Siralmas ének-e – mind a verselést, mind a vers szerkezetét, mind pedig szókincsét tekintve igen becses irodalmi értéket képvisel. A gazdag alliteráció és asszonancia a népköltészet eleven hatására utal. Bár az ének a szerző életében nem jelent meg nyomtatásban, kéziratként széltében elterjedt.

(Az oldal szerkesztője: P. T.)