Kaalep, Ain: A mahtrai* ember (Mahtra mees Magyar nyelven)

Ta oli vaikne,
ta oli rahulik,
ta oli vagur
ja mis ta nimeks muud oligi
kui Mats.

Ühel ilusal päeval
hakkas ta nõudma õigust.
Ühel ilusal päeval
Hakkas ta mässama,
Sest õigust ei antud temale siis mitte.

Ja ta peksti uuesti
Vaikseks
Ja rahulikuks
Ja vaguraks.

Ja ta oli vaikne nagu vaik
Saja aastase kuuskede tüvel,
Ja ta oli rahulik nagu rahu,
Tõusvas ja mõõnavas meres
Ja ta oli vagur nagu vagu,
Mis nüüd lume all ootas kevadet
Ja külvi.

Niisugune ta oli.

Csendes volt,
jámbor,
nyugodt,
és a neve mi más lett volna:
Mats.

Egy szép nap követelni kezdte
az igazát.
Egy szép nap
lázadozni kezdett,
mert nem kapta-meg az igazát.

S akkor megint csendesre,
jámborra,
nyugodtra
verték.

Csendes volt, mint a gyanta
százados fenyők törzsén,
és nyugodt, mint a béke
az ár-apályos tengeren,
és jámbor, mint a barázda,
mely hó alatt tavaszra és
vetésre vár.

Ilyen volt.

 
* Mahtra - az 1858-as nagy észt parasztfelkelés központja.