Rummo, Paul: Lauluisa noorusmail

Ohulepa

Tuul nutab olviaugus, katsub ust
ja kaebleb kiljatades nagu mardus.
Pird tuhmi valgust heidab pilakust.

Pilk ahnelt jutustaja suule tardus...
Noor Kreutzwald istub Toapapa ees,
näol vaheldumas viha, õudus, hardus.

... Nüüd peksab kange Kalev, vägimees,
raudrüütleid-peninukke Assamallas,
nüüd kahlab laudu kandes Peipsi vees...

Jääb vakka väsind jalg, mis vokki tallas,
jääb seisma süstik, tummaks kangastelg,
— kõik peretuba muinasjutu-vallas.

Teoori kirgastub, kaob silmist pelg,
koos Kaleviga puistab neetud sortse;
priipõlvest unistades sirgub selg.

Näolt enneaegse vanaduse kortse
kui pühiks muinasjutu imeluud;
jõud äkki muutunud on mitmekordseks.

Ja jälle paugutasid kangaspuud,
tuul olviaugus mardusena huikas...
Noor Kreutzwald mõistab, nägu selginud,
mis vara vaikselt tema põues tuikas.

 
Veerev kivi, 1955

Ohulepa*

Kürtőben szél sír, dörömböl az ajtón,
akár a manó, sikongva szalad,
a pilács tompa fénnyel ég a tartón.

Mesélő szájra mohó szem tapad,
ifjú Kreutzwald ülvén béres elébe,
arcán elszörnyedés, düh, áhitat.

...Óriás Kalev most vérteseket csépel,
Asamallában ebfejűeket
most deszkákkal gázol Pejpusz vizébe...

Elpihen a láb, rokka nem pereg,
áll a vetélő, néma a szövőszék,
mese az úr a cselédház felett.

A jobbágy szeme csillog, szíve hőség,
Kalevval boszorkákat futamít,
válik szabadságról álmodva hőssé.

Arcáról kora vénség ráncait
a mese csodaseprűje lefújta,
karjába roppant erő költözik.

A szövőszék elkezd csattogni újra,
kürtőben szél sikong manó gyanánt.
Ifjú Kreutzwald, az égő arcu, tudja,
amit eddig némán sejtett csupán.

*Ohulepa, falu Rapla megye területén, északnyugat Észtországban. Itt állt az az ohulepai kúria, melynek fa főépülete mára elpusztult. A kúriát 1818-1824 között Friedrich Reinhold Kreutzwald építtette.