Kramsu, Kaarlo (Kaarlo Robert Kramsu) (1855–1895) Művek   hu fi

Életrajz

Kaarlo Kramsu (1855. Oulu – 1895. Kuopio) Ouluban született; tengerész fiaként. (Édesanyja szegény falusi ács leánya.) Az első finn költő, aki már nemcsak proletárszármazék, de tudatosan is proletárköltő. Ahogy Botev a legjelentősebb bolgár, úgy Kramsu a legszámottevőbb finn visszhangja a párizsi kommünnek. Rövid élete szegénységben, szakadatlan küzdelemben telt el. Már egyetemi tanulmányait sem tudta befejezni, a szükség arra kényszerítette, hogy Helsinkit elhagyva vidéki újságok szerkesztésésvel keresse meg sovány kenyerét. Első és egyetlen verskötete 1878-ban jelenik meg, később ennek bővített kiadása is napvilágot lát, 1887-ben. Ennek új kiadása csak a halála után öt évvel, legújabb kiadása pedig 1948-ban jelent meg. Radikális elvei miatt munkája a vidéken (Oulu, Turku, Rauma) rendkívül megnehezült. A sok szenvedés és hányatott élet következtében elméje elborult már harminchat éves korában. Előbb Jyväskyläban kezelték, majd Niuvanniemiben. Itt is halt meg 1895-ben. Szocialista forradalmár költészetének hatása a maga korában igen nagy volt. Spartacusról és Jaakko Ilkkáról szóló költeményei az 1870-80-as évek finn költészetének legjelentősebb darabjai. Ilkkáról, a finn Dózsa Györgyről szóló balladája mindkét Leinóra igen nagy hatással volt, Kasiunir Leino Kramsu versének hatása alatt verses drámát írt-„Jaakko Ilkka és Klaus Fleming” címmel.

(Az oldal szerkesztője: P. T.)