Anhava, Tuomas: Versek cím nélkül (Runoja ilman otsikoita Magyar nyelven)
Runoja ilman otsikoita (Finn)Lokit painautuivat kivenkoloihin. Harmain ja valkein siivin lentää merelle.
*
Olen vastikään lakannut kaipaamasta. En enää liene.
*
Etääntyvät etäiset äänet, likeiset lähenevät, tuuli asettuu puitten ja veden välille. Aallot eivät tule, eivät mene, metsä alkaa tihetä, yö syvetä kohta kohdalta tähän.
*
Tulen ja menen. Yhä vaikeampi on sanoa mitään.
|
Versek cím nélkül (Magyar)Kőbarlangokba húzódtak a sirályok. Szürke és fehér szárnyon repül a tenger.
*
Az imént szoktam le a vágyakozásról. Később már nem sikerül.
*
Távolodnak a távoli hangok, közelednek a közeliek, szél ülepszik a fák és a víz közé. A hullámok egyhelyben ácsorognak, sűrűsödni kezd az erdő, pontról pontra mélyül az éj.
*
Jövök, megyek. Egyre nehezebb lesz mondani valamit.
|