Holappa, Pentti: Ház éjszaka (Talossa yöllä Magyar nyelven)

Mannerlaatta jännittää selkäänsä koko yön,
talo parkaisee ja paiskaa ikkunat auki,
ullakolta pursuaa lintujen parvi, on kuu.
Olen kävelyllä koirani kanssa, pysähdymme.
Jostain armosta meitä ei kosketa kauhu.
Emme kuule edes jyrinää, kun kannatinpylväs
luhistuu taivaanholvin alta.

A kontinentális talapzat háta egész éjjel
nyúlt, a ház csikorgott és kicsapta az
ablakokat, madársereg surrant el a padlásról.
Amott a hold. Kutyámmal sétálok, megállunk.
Külön kegyelem, hogy a félelem nem érint minket.
Nem halljuk a teljes morajlást, mikor a támaszték
szétporlad az égi boltozat alól.