Jääskeläinen, Markus: A rossz versben, akarcsak a rossz tarsasagban (Huonossa runossa, kuin seurassa Magyar nyelven)

Huonossa runossa, kuin seurassa,

olet yksin. Kuuntelet, et kuule;

avaat suusi, lasket sormet näppäimille

mutta sanasi sanottu; jätät lauseen kesken.

Poistut pöydästä, avaat wc:n ikkunan;

olet kuolleiden kirjoissa kauan

menetetty lupaus; sinusta puhutaan

kuin olisit poissa.

A rossz versben, akárcsak a rossz társaságban,

egyedül vagy. Figyelsz, de nem hallasz semmit.

Kinyitod a szád, ujjaid a billentyűkre dobod,

de szavaid már régen kimondták; félbehagyod a mondatot.

Felállsz az asztaltól, kinyitod a vécéablakot;

a holtak könyveiben régen

elvesztett ígéret vagy; úgy beszélnek rólad,

mintha távol lennél.