Koskenniemi, V. A.: Nézd, ó lelkem, a nap mind föllebb szárnyal az égen! (Nää, oi mun sieluni, auringon korkea nousu! Magyar nyelven)

Nää, oi mun sieluni, auringon korkea nousu

ylitse kivisen kaupungin kattojen, katuin,

ylitse vuossatain valheen ja tuntien tuskan

                                  koittava kirkkaus!

Nää, oi mun sieluni, katoovan elämän autuus!

Niinkuni ääretön temppeli on se sun eessäs,

alla sen holvien on ikiaikojen äänetön hartaus

                                  mestarin hengen.

Nää, oi mun sieluni, yössäkin korkehin kirkkaus,

tuskassa tummien hetkien rauha ja riemu,

vuossatain valheessa, elämän valheessa valkein,

                                  iäisin totuus!

Nézd, ó lelkem, a nap mind föllebb szárnyal az

égen, lenn marad utca, tető meg a városi kőfal,

sok hazug évszázad s csalt érzék kínjain is túl

                         csillan a hajnal!

Nézd, ó lelkem, amit gyors élet nyújthat, az üdvöt!

Végtelen isteni templom ez, így van előttem,

hangtalan áhitatú örök ívet boltoz alatta

                         mesteri szellem.

Nézd, ó lelkem, az éjszaka csúcsán hajnali fény

gyúl, gyász-szinü perceken éled a béke s a vígság,

sok hazug évszázad s hazug élet költ ki,

                         te végső tiszta igazság!