Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Koskenniemi, V. A.: Ott rég virágba borultak az almafák (Siell´on kauan jo kukkineet omenapuut Magyar nyelven)

Koskenniemi, V. A. portréja

Siell´on kauan jo kukkineet omenapuut (Finn)

Siell' on kauan jo kukkineet omenapuut,

siell' on siintävät seljät ja salmien suut,

siell´on vihreät metsät ja mäet,

siell' on vilposet illat ja varjokas koi,

siell' on lintujen laulu, mi lehdossa soi,

siell' on kaihoja kukkuvat käet.

 

Mun on mieleni nääntyä ikävään,

kun tiedän, kun tiedän ma kaiken tään

ja ma kaihoten kaipaan sinne

ja mun sieluni silmin ma nään sen näyn,

salot vihreät metsät, jos katuja käyn,

jos kuljen, kätkeyn minne.

 

Ja mun huoneeni käynyt on ahtahaks

ja sen ilma niin kumman painavaks

ja ma syömmessä toivon jo salaa:

tulis syksy ja metsät ne vihreät veis,

tulis talvi ja lumin ne peitteleis –

kai silloin mun rauhani palaa.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://oulu.ouka.fi/kirjasto/kirjailijat

Ott rég virágba borultak az almafák (Magyar)

Ott rég virágba borultak az almafák,

ott kék tűz emészti a táj minden tavát,

ott zöldell a domb, meg az erdő,

ott hűsek az esték és árnyas a hajnal,

ott zeng a madár, a határ tele dallal,

ott a kakukk szava lágyan esengő.

 

Nincs árvább nálam a föld kerekén,

hiszen ott minden zugot ismerek én

s a vágy oda húz, oda kerget.

Menekülök az utcát róni, hiába!

Elrejtezem, ám lelkem szeme látja

a lombot, a dombot, a berket.

 

S oly szűk a szobám, rideg és idegen,

megfojt a fülledt levegő idebenn –

eszem ott jár a dombon, a berken

Jön az ősz, s e bűvös tájat letarolja,

jön a tél, s ráhull ragyogó takarója –

majd elcsitul akkor a lelkem.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

Kapcsolódó videók


minimap