Vala, Katri: Fűzfasíp (Pajupilli Magyar nyelven)

En ole lipunkantaja,

en kotkansydäminen tiennäyttäjä

matkallanne aamun maahan.

Olen virran partaalla paju,

jonka lävitse tuulet puhaltavat,

josta maailman kapinallinen henki

taittaa yksinkertaisen pillin

soittaaksensa sävelmän,

jossa on myrskyä, tuskaa, rakkautta

ja hiukan aamunsarastusta.

Nem vagyok zászlóvivő,

sem sasszívű útmutató

előttetek, kik a reggel országába vágytok.

Folyó partján fűzfa vagyok,

szelek futnak lombomon át,

egyik ágamról a világ lázadó lelke

egyszerű sipot tör le,

hogy elfújja rajta dalát –

Lesz a dalban vihar, bánat, szerelem

s egy darab fényküllős hajnali ég.