Char, René (1907–1988) Művek   hu fr

Életrajz

René Char (1907-1988) francia költő. A szürrealisták körében indult, mint köztük a legfiatalabb. Pályája első évtizedét, a háborúig, ez az indulás határozza meg. A fordulatot az ellenállás időszaka jelenti. A szürrealisták egy része — Aragon, Éluard — a költészetet az ellenállás fegyverévé kovácsolta; más részük — Breton, Péret — a dezertálás fegyverévé. Char egy harmadik utat választ: a költészet átmeneti felfüggesztését a fegyveres harc érdekében. Egy francia partizánosztag legendás parancsnokaként harcolta végig a háborút. A Lidércnyomás lapjai prózakölteményei és aforizmái a nem fegyveres harcra termettek fegyveres harcának, a szelídek és magányosok kollektív küzdelmének legmélyebbre hatoló dokumentumai, amelyekben az „irtózatos napok" „pokoli kötelességei" közepette is „minden hely a Szépségé". 1964-ben megjelent válogatott verseit Közös jelenlét címen adta ki — s ez a közös jelenlét emeli költészetének magányosságát az egyetemességbe. Versei és prózái — amelyek együtt és egyformán a költészet közegében jönnek létre — ugyanígy mintegy kis helyre tömörülnek, de messze sugárzanak. „Hogy is hallhattok engem? Olyan messsziről szólok...", mondja a Lidércnyomás egyik lapján. De e messziről szóló hang mindnyájunk legbensejéhez áll közel. René Char talán a legnagyobb hatással volt az utána következő jelentős fiatal nemzedékekre.

(Az oldal szerkesztője: P. T.)