Mallarmé, Stéphane (1842–1898) Művek   hu fr

Életrajz

Stéphane Mallarmé (IPA: [malaʀˈme], eredeti nevén Étienne Mallarmé, Párizs, 1842. március 18. – Valvins, 1898. szeptember 9.) francia költő és kritikus. 1842-ben született Párizsban, hatéves korában elvesztette édesanyját, nagyszülei nevelték, erősen vallásos szellemben. Különböző líceumokban és internátusokban tanult, közben kis füzetekbe verseket írt, amelyeket tanárai mindig elkoboztak tőle. Érettségi után nem gondolhatott arra, hogy majd megél a költészetből, így Edgar Allan Poe iránti lelkesedésből megtanul angolul, s e célból Angliába utazik. Hogy eltartsa feleségét, angol nyelvtanár lesz vidéken, majd két évtized múltán Párizsban sikerül tanári állást kapnia. (A Condorcet líceumban, majd a Janson de Sailly gimnáziumban, később a Rollin kollégiumban tanít). Nappal tanított, éjszaka otthoni dolgozószobájában alkotott. Kiegyensúlyozott életet élt, idejét munkahelye és családi otthona közt osztotta meg. Mestereinek Baudelaire-t és Poe-t tartotta. Legendás műgonddal alkotott, verseit minduntalan csiszolta. Életműve mindössze egy vékony kötet. Egyesek szerint Mallarmé tökéletes ellenpéldája annak, hogy az ihlethez „élni” kell. Kevés barátja volt, de azokkal igen jó kapcsolatot ápolt, köztük volt Villiers és Mendès. Tíz éven át naponta látta Manet festőbarátját, barátságuk Manet haláláig tartott. A költészet és a festészet nagy mesterei kiválóan megértették egymást, 1876-ban Manet képen is megörökítette Mallarmét, ráadásul olyan festményen, amely az impresszionizmus egyik nyitánya. Az 1880-as évektől köréje gyűltek a kortárs költők legjobbjai. Kedd esténként találkoztak Mallarmé lakásán. Mallarmét tekintették mesterüknek a francia szimbolista költők, de külföldiek is, franciák közül Henri de Régnier, Francis Vielé-Griffin, Saint-Pol-Roux, Paul Valéry, s jött a belga Verhaeren, az angol Oscar Wilde, a német Stefan George. 1894-ben nyugalomba vonult. 1898-ban, Valvins-ben halt meg.