Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Baudelaire, Charles: A une dame créole

Baudelaire, Charles portréja

A une dame créole (Francia)


Au pays parfumé que le soleil caresse,
J'ai connu, sous un dais d'arbres tout empourprés
Et de palmiers d'où pleut sur les yeux la paresse,
Une dame créole aux charmes ignorés.

Son teint est pâle et chaud ; la brune enchanteresse
A dans le cou des airs noblement maniérés ;
Grande et svelte en marchant comme une chasseresse,
Son sourire est tranquille et ses yeux assurés.

Si vous alliez, Madame, au vrai pays de gloire,
Sur les bords de la Seine ou de la verte Loire,
Belle digne d'orner les antiques manoirs,

Vous feriez, à l'abri des ombreuses retraites,
Germer mille sonnets dans le coeur des poètes,
Que vos grands yeux rendraient plus soumis que vos noirs.


Egy kreol hölgynek (Magyar)


A parfőmös hazán, hol enyhe nap bizserget,
s a hajló lombivek tüze bíborparázs,
s a szemre lusta kéjt a pálmák búja perget,
kreol nőt láttam én, ki csupa új varázs.

Arca sápadt s meleg és kábulatba kerget
barna nyakán a lágy, kényes, finom vonás;
mint karcsú nagy vadász, barangolja a berket,
mosolya nyugalom és szeme hallgatás.

Úrnőm, honunkba jöjj el, mely az örök gloire-é,
a Szajna partja vár s a kedves, zöld Loire-é,
s mely antik kúriák dísze lehetne, vidd

szépséged versirók közé, hogy árnyas csendben
hajtson szonetti rajt szivük s hűségesebben
imádják nagy szemed, mint néger rabjaid.


KiadóSzépirodalmi Könyvkiadó
Az idézet forrásaTóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái.

minimap