Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Bertrand, Aloysius: Az Éjszaka Gáspárja - Scarbo (Gaspard de la Nuit - Scarbo Magyar nyelven)

Bertrand, Aloysius portréja
Radnóti Miklós portréja

Vissza a fordító lapjára

Gaspard de la Nuit - Scarbo (Francia)

Mon Dieu, accordez-moi, à l'heure de ma mort,

les prières d'un prêtre,

un linceul de toile,

une bière de sapin

et un lieu sec.

Les patenôtres de Monsieur le Maréchal.

 

« Que tu meures absous ou damné, marmottait Scarbo cette nuit à mon oreille, tu auras pour

linceul une toile d'araignée, et j'ensevelirai l'araignée avec toi!

— Oh! que du moins j'aie pour linceul, lui répondais-je, les yeux rouges d'avoir tant pleuré, —

une feuille du tremble dans laquelle me bercera l'haleine du lac.

— Non! — ricanait le nain railleur, — tu serais la pâture de l'escarbot qui chasse, le soir, aux

moucherons aveuglés par le soleil couchant!

— Aimes-tu donc mieux, lui répliquai-je, larmoyant toujours, — aimes-tu donc mieux que je sois

sucé d'une tarentule à trompe d'éléphant?

— Eh bien, — ajouta-t-il, — console-toi, tu auras pour linceul les bandelettes tachetées d'or d'une

peau de serpent, dont je t'emmailloterai comme une momie.

« Et de la crypte ténébreuse de St-Bénigne, où je te coucherai debout contre la muraille, tu

entendras à loisir les petits enfants pleurer dans les limbes. »



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.oodoc.com/77977

Az Éjszaka Gáspárja - Scarbo (Magyar)

Istenem, halálom órájára add meg

nekem egy pap imáit,

egy vászonszemfedőt,

egy fenyőfakoporsót,

s egy száraz helyet.

A Tábornagy úr Miatyánkjaiból

 

– Akár föloldoznak, akár elkárhozol – motyogta a fülembe

Scarbo ezen az éjjelen –, egy pókháló lesz a szemfedőd,

s a pókot eltemetem majd veled együtt!

– Ó, legalább legyen – válaszoltam a sok sírástól vörös

szemmel – szemfedőm a rezgőnyárfa levele, hogy a belőle

szálló tavi lehelet ringasson engem.

– Nem! – röhögött gúnyosan a törpe –, a szarvasbogár

tápláléka leszel, mely este a lenyugvó naptól elvakított

szunyogokra vadászik!

– Hát inkább azt akarod – válaszoltam néki még mindig

könnyezve –, hogy egy elefántormányú tarantella-pók

szívja ki a vérem?

– Nos – tette hozzá –, vigasztalódj. Egy arannyal

pettyezett kígyóbőr lesz a szemfedőd, úgy pólyállak bele,

mint egy múmiát.

,,És Saint-Bénigne homályos kriptájából, ahol felállítva

a falnak támasztalak, kedvedre hallgathatod majd, hogy

sírnak a limbusban a kisgyerekek."



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

Kapcsolódó videók


minimap