Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Bosquet, Alain: Levél - kihez? (Lettre à qui? Magyar nyelven)

Bosquet, Alain portréja
Tóth Krisztina portréja

Vissza a fordító lapjára

Lettre à qui? (Francia)

Chère amie, ce matin le lac a votre peau
et la montagne votre chair. L’absence ajoute
comme un poumon à nos tendresses. La cigogne
ressemble, en repliant une aile, à votre bras
 
lorsqu’il étouffe un peu d’azur. Les orangers
sont à la fois honteux de leur charme éloquent
et fiers de susciter l’extase. Un voyageur,
venu par quel bateau? ramasse des cailloux:
 
peut-être héberge-t-il, dans un coin de l’esprit,
un poème craintif à prendre forme. Un feu
s’éteint dans le village, et votre corps s’allume
 
pour que rien dans la nuit n’atténue le désir.
L’île voudrait rentrer lentement sous les eaux,
Et le printemps s’attarde à vous réinventer.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttps://sites.google.com/site

Levél - kihez? (Magyar)

Ma reggel, kedvesem a tó akár a bőröd,
s a hegyoldal a tested. A távolléted át-
fúj gyengédségünkön, akár a szél. A gólya
megemelt szárnyai karod ívét idézik,
 
ahogy az ég egy részét elfedi. Narancsfák
mutatják rikító bájukat szemlesütve,
ám büszkén is, hogy szédítőek. Egy utas,
- miféle hajón jött, ki tudja – kavicsot
 
gyűjt, és hordoz talán a lelke egy zugában
egy lassan születő verset. Kihunynak a
fények a faluban, de fellobog a tested,
 
hogy a vágy éjszaka se tudjon megpihenni.
Lassacskán víz alá húzódik a sziget,
és vár még a tavasz, hogy újra rád találjon.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaT. K.

minimap