Bouchet, André Du: Accidents

J'ai erré autour de cette lueur.

                                              Je me suis

déchiré, une nouvelle fois, de l'autre côté de ce mur,

comme l'air que tu vois,

                                      à cette lueur froide.

De l'autre côté du mur, je vois le même air aveuglant.

                                Dans le lointain sans rupture,

comme l'étendue même  de la terre entrecoupée que,

plus loin, je foule, nul ne sent la chaleur.

Nous  serons  lavés de notre visage, comme l'air qui

couronne le mur.

E csillámlás körül bolyongtam.

                                     Megint széttéptem

magam, e fal túlsó oldala közt, mint a levegő,

amit látsz,

                          meg e hideg csillámlás között.

A fal túloldalán ugyanazt a vakító levegőt látom.

          A megszakítatlan messziségben, mely mintha

maga volna a kettészelt föld egész felszíne, amelyen

messzebb taposok, senki sem érzi a hőséget.

Majd lemossák rólunk arcunkat, akár a levegőt,

amely a falat övezi.