Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Bouchet, André Du: Loin du souffle

Bouchet, André Du portréja

Loin du souffle (Francia)

M'étant heurté, sans l'avoir reconnu, à l'air, je sais, maintenant, descendre vers le jour.

Comme une voix, qui, sur ses lèvres même, assécherait l'éclat.

Les tenailles de cette étendue, perdue pour nous, mais jusqu 'ici.

J'accède à ce sol qui ne parvient pas à notre bouche, le sol qui étreint la rosée.

Ce que je foule ne se déplace pas, l'étendue grandit.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://supervielle.univers.free.fr

Távol a lehelettől (Magyar)

Beleütközve, bár nem ismertem reá, a levegőbe, immár alászállhatok a nappali fény felé.

Mint hang, mely önnön ajkain szikkasztaná el a ragyogást.

E számunkra eleddig elveszett sík harapófogói.

Eljutok e talajig, mely szánkhoz föl nem ér, a talajig, mely harmatot ölel.

Amin tapodok, marad; megnő a sík.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaT. Gy.

minimap