Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Houellebecq, Michel: Dans l’air limpide

Houellebecq, Michel portréja

Dans l’air limpide (Francia)

Certains disent : regardez ce qui se passe en coulisse.

Comme c’est beau, toute cette machinerie qui fonctionne !

Toutes ces inhibitions, ces fantasmes, ces désirs réfléchis sur leur propre histoire.

Toute cette technologie de l’attirance. Comme c’est beau!

Hélas j’aime passionnément, et depuis toujours, ces moments où plus rien ne fonctionne. Ces états de désarticulation du système global, qui laissent présager un destin plutôt qu’un instant, qui laissent entrevoir une éternité par ailleurs niée. Il passe, le génie de l’espèce. Il est difficile de fonder une éthique de vie sur des présupposés aussi exceptionnels, je le sais bien. Mais nous sommes là, justement, pour les cas difficiles. Nous sommes maintenant dans la vie comme sur des mesas californiennes, vertigineuses plates-formes séparées par le vide ; le plus proche voisin est à quelques centaines de mètres mais reste encore visible, dans l’air limpide (et l’impossibilité d’une réunification se lit sur tous les visages). Nous sommes maintenant dans la vie comme des singes à l’opéra, qui grognent et s’agitent en cadence. Tout en haut, une mélodie passe.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.scribd.com

A kristálytiszta levegőben (Magyar)

Van aki azt mondja: nézzétek, mi folyik a színfalak között.

Milyen szép, hogy olyan olajozottan működik minden kulisszamozgató gépezet!

Az a sok gátlás, fantazmagória, saját élettörténelmünkön visszaverődő vágyaink.

Az egész vonzástechnológia. Milyen szép tud ez lenni!

 Sajnos, világéletemben szenvedélyesen szerettem az ilyen pillanatokat, amikor minden csupa defekt, fennakadás. A globális rendszer széthullásait, amelyek nem csak egy pillanatot láttatnak előre, hanem egy egész végzetet; egy egész örökkévalóságot villantanak fel, egy különben tagadott örökkévalóságot. A faj szelleme vonul át a színen. Tudom jól, hogy nehéz egy életetikát ilyen kivételes előfeltételezésekre alapítani. De a nagy nehézségek éppen azért vannak, hogy tudjuk, miért vagyunk itt. Olyan most az élethelyzetünk, mint a kaliforniai mesákon, azokon a szédületes bazaltfennsíkokon, amelyeket űr választ el egymástól; a legközelebbi szomszéd pár száz méterre van tőlünk de még látható a kristálytiszta levegőben (és hogy lehetetlen újra együtt lenni, az minden arcról leolvasható). Úgy állunk most az életben, mint majmok az operában: ritmikusan zsörtölődnek és testüket rázzák. Fönt átlebeg egy dallam.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap