Houellebecq, Michel: Békétlenül (Non réconcilié Magyar nyelven)

Mon père était un con solitaire et barbare.

Ivre de déception, seul devant sa télé,

Il ruminait des plans fragiles et très bizarres,

Sa grande joie étant de les voir capoter.

Il m'a toujours traité comme un rat qu'on pourchasse;

La simple idée d'un fils, je crois, le révulsait.

Il ne supportait pas qu'un jour je le dépasse,

Juste en restant vivant alors qu'il crèverait.

Il mourut en avril, gémissant et perplexe;

Son regard trahissait une infinie colère.

Toutes les trois minutes il insultait ma mère,

Critiquait le printemps, ricanait sur le sexe.

A la fin, juste avant l'agonie terminale,

Un bref apaisement parcourut sa poitrine.

Il sourit en disant : «Je baigne dans mon urine»,

Et puis il s'éteignit avec un léger râle.

Egy fasz volt az apám, magányos, hülye barbár;

kudarctól részegen ült a tévé előtt

bizarr terveivel, és ha berogytak, annál

boldogabb volt velük; abban gyönyörködött.

Többnyire üldözött, patkányként bánt velem,

a puszta gondolat kivitte az agyát,

hogy a fia vagyok, és nem viselte el,

hogy ha megdöglik ő, én még élek tovább.

A tavasz vitte el, nyögve és döbbenetben,

szemében végtelen nagy düh volt és utálat,

percenként szidta és sértegette anyámat,

szidta az áprilist, és vihogott a szexen.

Mikor agonizált, a végső pont előtt

megkönnyebbült kicsit. Akkor felszabadultan

még elmosolyodott: „úszom saját hugyomban”,

és egy hörgés után a jobblétbe szökött.

     Oszkó Edina és