Malherbe, François de: Én nyomorult, mi bal csillag… (Quel astre malheureux… Magyar nyelven)

Quel astre malheureux ma fortune a bâtie,
A quelles dures lois m’a le ciel attaché,
Que l’extrême regret ne m’ait point empêché
De me laisser résoudre à cette départie ?

Quelle sorte d’ennuis fut jamais ressentie
Égale au déplaisir dont j’ai l’esprit touché ?
Qui jamais vit coupable expier son péché,
D’une douleur si forte, et si peu divertie ?

On doute en quelle part est le funeste lieu
Que réserve aux damnés la justice de Dieu,
Et de beaucoup d’avis la dispute en est pleine :

Mais sans être savant, et sans philosopher,
Amour en soit loué, je n’en suis point en peine :
Où Caliste n’est point, c’est là qu’est mon enfer.

 
Sur l’absence de la vicomtesse d’Auchy

Én nyomorult, mi bal csillag alatt születtem?
Mi zord törvényeket szabott reám az ég,
Hogy még a mennyei irgalmu bölcseség
Se húzta tervem át, és hagyott útra kelnem?

Kín dúlt-e valaha úgy szívet, mint ma engem
Dúl föl e szenvedés, amely elmémbe tép?
Lakolt-e valaha bűnös a vétkeért
Ily erős, ennyire nyomasztó gyötrelemben?

Nem tudjuk, merre van a gyászos hely, hova
Az átkozottakat küldi az ég Ura,
E tárgyban vélemény talán még ezer is van.

De nem kell tudomány ahhoz, se bölcselem
- Ámornak hála -, hogy könnyen bebizonyítsam:
A pokol nékem az, hol Caliste nincs velem.

 
Szonett Caliste-hoz