Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Nerval, Gérard de: Une allée du Luxembourg

Nerval, Gérard de portréja

Une allée du Luxembourg (Francia)

Elle a passé, la jeune fille,

Vive et preste comme un oiseau;

A la main une fleur qui brille,

A la bouche un refrain nouveau.

 

C' est peut-être la seule au monde

Dont le coeur au mien répondrait;

Qui, venant dans ma nuit profonde,

D' un seul regard l' éclairerait !...

 

Mais non, - ma jeunesse est finie...

Adieu, doux rayon qui m' a lui, -

Parfum, jeune fille, harmonie...

Le bonheur passait, - il a fui !



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.telemaque.net/telemaque

Fasor a Luxembourg-kertben (Magyar)

Eltűnt a fürge ifju lány már,

mint egy madár, oly könnyedén:

kezében csillogó virágszál,

s új refrén szája szögletén.

 

Talán e lány szíve felelne

szívemre még s már semmi más,

csak rebbenő szeme lehetne

éjem sötétjén villanás.

 

De nem - az ifjúságnak vége...

Isten veled, te röpke fény -

leány és illat, égi béke...

eltűnik - visszaint felém!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu/04300/04350/04350.htm#33

minimap